"Más módon is bebizonyítottam, hogy hozzáadott értéke van annak, ha embert küldenek a világűrbe, és nem egy robotot. A fényképészeti kísérletekhez például mérnöki szempontból, nem pedig turistaként közelítettem. Olyan profi fotósoktól kértem tanácsot, mint Ralph Morse és Carl Mydens, illetve Dean Conger és Luis Marden – előbbiek a Life magazin, utóbbiak a National Geographic munkatársai voltak.

Arra a következtetésre jutottam, hogy egy Hasselblad filmjének nagyobb mérete miatt alkalmasabb a feladatra, mint egy 35 milliméteres fényképezőgép. Elértem, hogy a Hasselbladot átépítsék, így 100-képkockás filmtekercs fért el benne, valamint egy könnyen kezelhető célkeresőt is kapott, amit a gép oldalára szereltek. Úgy gondoltam, hogy a világűr végtelenjében szükségtelen fókuszálni. Végül megtanultam, hogyan kell megjavítani egy Hasselbladot.

Tudományos célú megfigyelések is szerepeltek teendőim között. Megfigyeltem a Merkúr bolygót, ami amúgy nem látható a földről a Merkúr látszólagos napközelsége miatt. Földkörüli pályán viszont már nem befolyásol az atmoszféra szórt fénye, így tetszés serint tanulmányozhatom a Merkúrt, ahogy a különböző fényrétegeken áthalad. Szabályos időközönként megfigyeléseket végeztem a bolygóról.

Űrhajómat Sigma Sevennek neveztem el. A szigma görög szimbólum, ami az egyenlet elemeinek összegét jelenti, egyben a mérnöki tökéletesség jelképe. Ez is volt a célom – a mérnöki tökéletesség. Nem érném be ennél kevesebbel."

(A fenti részletet Wally Schirra "Schirra's Space" c. könyvéből fordítottuk magyarra.)

Juttasd el a neved, vagy szerelmed nevét a Holdra! Csatlakozz Te is a Puli Space csapatának facebook-oldalához!